Csőmenetek

A folyamatműszerek és -érzékelők a mért közegbe csatlakoztatásuk módját tekintve a karimások mellett leginkább menetes csatlakozásúak, melyek a csőmenet jellegét és méretét tekintve is, általában többféle kivitelben állnak rendelkezésre. Ismertetjük a a csőmenetek legjellemzőbb fajtáit.

Tudni érdemes, hogy a csőmenetek hüvelykben megadott mérete nem a menet tényleges átmérőjét jelöli, hanem történetileg a régi csövek névleges belső átmérőjéből ered. Ebből ered, hogy például az 1″-os menet külső átmérője kb. 33,2 mm, nem pedig 25,4 mm (ami az 1″ metrikus megfelelője).

NPT menetek

Az NPT (National Pipe Thread) elsősorban az USA-ban használatos, 60°-os szögű kúpos menet. A menet kúpos kivitele biztosítja a tömítést, amit teflonszalaggal célszerű segíteni. Az NPT menetre vonatkozó szabvány az ANSI B1.20.1.

BSP menetek – BSPP és BSPT

Az európai piacokon többnyire a BSP (British Standard Pipe) menetek használatosak. Ennek a csőmenetnek 55°-os a szöge, és kétféle kivitelben találkozhatunk vele: BSPP (British Standard Pipe Parallel) és BSPT (British Standard Pipe Taper).

BSPP illetve G menetek

A BSPP párhuzamos menet, ami nem tömít a meneten. Az ilyen menetű csatlakozások jellemzően egy tömítőgyűrűvel szerelhetők tömítetten, amit közrefog az apa menetet záró lapos „váll” és az anya homlokfelületén kialakított sík felület.

Az ilyen menetek szabványnak megfelelő jelölése G, amit a menet névleges (collos) mérete követ – például G 1/2. A szabvány a belső menetekhez egyetlen tűrést határoz meg, míg a külső menetekhez kétféle tűrésosztályt (A és a megengedőbb B) definiál, ami a jelölésében is megjelenik. A küső menetek jelölésébe benne foglalt a tűrésosztályuk is – például: G 1/2 A vagy G 1/2 B.

A vonatkozó szabvány az EN ISO 228 (Csőmenet menetben nem tömítő kötéssel).

BSPT illetve R menetek

A BSPT kúpos menet, ennek megfelelően a meneten tömítő kialakítású. Ez azt jelenti, hogy a menet átmérője nem egyenletes, hanem fokozatosan szélesedik, így tömítetten zár (például teflonszalaggal vagy menettömítő pasztával).

A jelölésük szabvány szerint R, amit a a méret követ – például: R 1″. Pontosabban R a külső (apa) menetet jelöli, míg a belső (anya) menet jelölése Rc ha kúpos, illetve Rp ha párhuzamos. A mindig kúpos külső menet ugyanis tőmíthet párhuzamos, vagy kúpos belső meneten is.

A vonatkozó szabvány az MSZ EN 10226 (Csőmenet menetben tömítő kötéssel) szabványsorozat, amely a vele gyakorlatilag egyenértékű nemzetkozi ISO 7-1 szabványon alapul. A meneteknek a két szabványban definiált paraméterei azonosak, így az EN 10226 és ISO 7-1 szabványoknak megfelelő menetek teljesen mértékben kompatibilisek egymással.

Rp és G menetek felcserélhetősége

Keveredést okozhat, hogy a G és az Rp jelölésű belső menetek egyaránt párhuzamosak, és minden méretükben is megfelelnek egymásnak, csak a tűréseik tekintetében különböznek. Emiatt felmerül a kérdés, hogy illeszthető-e egymáshoz  egy R külső menet és egy G belső menet, illetve egy G külső menet és egy Rp belső menet?

• G anya + R apa: az R külső menet az 1:16 kúpos jellege miatt illeszkedik a G belső (párhuzamos) menethez. A legjobb tömítés érdekében azonban célszerű inkább Rp (vagy Rc) belső menettel párosítani, melyek tűrései kifejezetten hozzá vannak meghatározva.
• Rp anya + G apa: ez a párosítás kerülendő. Bár szerencsés esetben összeilleszthetők, de nem feltétlenül. Ennek oka, hogy az  Rp belső menet tűrései ± irányúak, míg a G külső menet tűrése 0-tól negatív irányba tér el. Emiatt nem garantálható, hogy az Rp belső menet átmérője minden esetben meghaladja a G külső menet átmérőjét.
  A G külső menetekhez megbízhatóan a pozitív tűrésmezejű G belső menetek illeszkednek.

A jelzett szabványok a szerzői jogok védelme miatt nem tehetők közzé, a Magyar Szabványügyi Testületnél azonban beszerezhetők.